Bizalom és ellenállás a mesterséges intelligenciával szemben krónikus betegek körében: rheumatoid arthritisszel élő páciensek MI-használati mintázatai

Szerzők: Rojkovich Ádám Konstantin (BCE), Kemény Ildikó (BCE), Simon Judit (BCE)

Absztrakt:

A krónikus betegségek terápiás sikerének kulcstényezője a gyógyszeres terápiahűség (adherencia), amely rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő páciensek körében kifejezetten heterogén képet mutat. Kutatásunk célja annak feltárása, hogy az eHealth megoldások és a generatív mesterséges intelligencia (MI) milyen módon képesek támogatni a páciensek adherencia-magatartását, valamint milyen gátló tényezők merülnek fel a technológia alkalmazása során.
Elméleti keretként a COM-B modellt és a Theoretical Domains Frameworköt (TDF) alkalmaztuk, összekapcsolva azokat a technológiaelfogadási elméletekkel (TAM, UTAUT). Az empirikus vizsgálat során 21 RA-beteggel készítettünk félig strukturált mélyinterjút klinikai környezetben (átlagos időtartam: 56 perc).
Eredményeink szerint a betegek elsősorban orvosi dokumentumok és laboreredmények közérthetővé tételére alkalmazzák az MI-chatbotokat (pl. ChatGPT, Gemini), ami az orvosi szaknyelv okozta pszichológiai képességbeli ( COM-B: Capability) akadályt oldja.
Ugyanakkor jelentős bizalmi korlátokat is azonosítottunk: a hallucinációra való hajlam (pl. téves lelet-értelmezés), a kognitív függőségtől való félelem, valamint az empátia és emberi jelenlét pótolhatatlansága („uniqueness neglect”) mind visszatérő témák voltak. Bár a távorvoslás javítja a fizikai hozzáférést (COM-B: Opportunity), a túlzott digitalizáció a személyes orvos-beteg kapcsolat és a bizalom erodálódásához vezethet.
Kutatásunk hozzájárul az MI iránti bizalom és az ember-MI interakció jobb megértéséhez egészségügyi kontextusban, és rávilágít arra, hogy a TAM/UTAUT modellek a COM-B/TDF keretrendszerrel kiegészítve árnyaltabb képet adnak a technológiaelfogadás mögötti pszichológiai és kontextuális tényezőkről.